Seppik-14

Nyolcadik lecke

52. Rövid mondattan

Mint ahogy a 16. szakaszban (Seppik-3) már szó volt róla, a mondatban minden szónak megvan a maga speciális szerepe, mint ahogy az alkatrészeknek is az autóban. A nyelvtannak azt a részét, amelyik a mondatok felépítésével és összetételével foglakozik, mondattannak nevezzük. Ahhoz, hogy világos képet kapjunk egy nyelvről, ismerni kell mondatainak a szerkezetét.

53. Állítmány

A mondat legfontosabb alkatrésze az állítmány, amely megmondja, hogy mit cselekszik, vagy mi történik azzal, akiről, vagy amiről a mondat szól. Az állítmány valamilyen ige -as, -is, -os, -us, -u végződéssel, de sohasem -i–vel. Jakobo skribas. Mi dormis. Ĉu vi venos? Ho, se mi estus riĉa! Ni ekiru!

54. Alany

Az alany megmutatja azt, aki vagy ami az állítmánnyal megadott cselekvést végzi: Jozefino legas. Knaboj kuras. Tablo estas meblo. Az alany sohasem kaphat -n végződést!

Alany lehet:

1. Főnév: Johano parolas. Birdoj flugas.
2. Névmás: Ŝi venas. Ili iras.
3. Fönévi igenév: Vojaĝi estas interese. Labori estas necese.

Bizonyos igék [állítmányok] állhatnak alany nélkül is: pluvas (nem «ĝi pluvas»!) = pluvo falas, neĝas = neĝo falas, hajlas, fulmas, tondras, ŝajnas al mi, okazas kelkfoje, estas necese, estas konate, se plaĉas al vi stb.

55. Tárgy

Az ige [állítmány] közvetlen tárgya megmutatja, hogy mi a cselekvés célja, amelyre a cselekvés irányul. Ha például a fiú veri a kutyát, akkor a fiú a cselekvő (alany) és a kutya a cselekvés célja (tárgya). A közvetlen tárgynak mindig meg kell kapnia a tárgyeset -n végződését: Jakobo skribas leteroN. La ĉasisto trafis neniuN leporoN. Ĉu mi faris multajN erarojN?

A tárgyeset ragjával ellátott tárgy a tárgyas (tranzitív) ige közvetlen kiegészítője. A tárgyatlan (intranzitív) igék általában nem kaphatnak tárgyeset ragjával ellátott tárgyat (lásd 17. szakasz).

Tárgy lehet:

1. Főnév: Kato manĝas ratoN. Adamson ne havas harojN.
2. Névmás: Nikolao amas ŝiN. Ĉu vi vidis iliN?
3. Főnévi igenév: Diligenta homo ŝatas labori. La bestoj ne povas paroli.
   Természetesen a főnévi igenév nem kaphat -n végződést!
4. Melléknév is, ritkábban: Ili amas unu la aliaN.

56. Jelző

Az állítmány az alany és a tárgy a mondat fő részei, melyek köré a többi mondatrészek csoportosulnak.

A jelző az alany kiegészítője.

Jelző lehet:

1. Melléknév: Bona patro. Belaj kantoj ne estas longaj Ford havas multaN monoN. Ni detruos la lingvajN murojN. Esperanta libro. Mia patrino. La gepatroj amas siajN infanojN. La unua tago. La mortinta kato. En la apuda ĉambro. La hieraŭa tago.
   
   A jelző általában a jelzett főnév előtt áll, de utána is állhat, különösen a költészetben: Lingvo internacia. Filo mia. Patrino kara. Homo granda kaj potenca.
   
   A jelzőnek számban és esetben meg kell egyeznie a jelzett főnévvel granda domo; grandaj domoj; grandajn domojn.
   
   De amikor ugyanaz a melléknév egyidejűleg több főnévnek is kiegészítője, akkor gyakran többes-számban áll akkor is, ha a főnevek egyes-számúak: varmaJ rostaĵo, terpomoj kaj saŭco. Ha a melléknév egyes számban állna, azt lehetne gondolni, hogy csak az első főnévhez tartozik (ez esetben rostaĵo), és a többihez nem. Ellenkezőleg, a melléknév egyes-számú, ha a tárgyak közül csak az egyikhez tartozik azok közül, amelyre az alany utal granda kaj malgranda domoj (= két ház, melyek közül az egyik nagy, a másik pedig kicsi).
   
   
2. Főnév, ritkábban névmás, elöljáróval: La domo de la patro. Mono por ĉokolado. Skatolo el ligno. Kafo sen kremo. La libro de li (szokás szerint így írják: lia libro). Az ilyen jelző helye mindig az után a főnév után van, amelyiknek a kiegészítője.
3. Elöljárós főnév helyett gyakran állhat összetett szó, ahol is a főszó mindig hátul van, és a kiegészítő pedig elöl: patrodomo, ligna skatolo, dompordo. A jelzőt egyszerűen melléknevesíteni is lehet: patra domo. Összesen tehát van három lehetőség: domo de la patro, patra domo, patrodomo.
4. Határozott névelő: la ĉambro.
5. Ezek a szavak: ia, kia, tia, ĉia, nenia kaj iu, kiu, tiu, ĉiu, neniu: Tiu libro estas tro dika.

57. Predikata suplemento - Állítmánynév

Állítmánynév (állítmánykiegészítő – predikativo) kiegszíti az állítmányt és egyidejűleg kapcsolódik az állítmányhoz és az alanyhoz is. Sosem kaphat -n végződést, de számban egyeztetni kell az alannyal (lásd a 19. és 2. szakaszokat).

Állítmánynév lehet:

a) Főnév: Oslo estas urbo. Ni ĉiuj estas homoj. Ha az állítmánynév több egyes-számú alanyra is vonatkozik, akkor többes-számba kell tenni: Parizo kaj Kopenhago estas urboj.

b) Melléknév: La ĉambro estas varma. La libroj estas Esperantaj. Ha az állítmánynév csak az egyikre utal azok közül a dolgok közül, melyre a többesszámú alany utal. Akkor az állítmánynevet egyes-számba kell tenni: La krajonoj estas verda kaj flava (az egyik ceruza zöld, a másik sárga).

c) Határozószó: Ha a mondatban nincs alany, vagy az alany főnévi igenév esetleg egy egész mondat, az állítmánynévnek határozószónak kell lennie: Tie ĉi estas tro varme. Lerni Esperanton ne estas malfacile. Estus bone, se nun estus somero. Estas vere, ke mi estis hieraŭ malsana.

58. Adverbialo (adjekto) - Határozó

A mondatok legtágabb terjedelmű része az a mondatrész, melyet határozónak nevezünk, mert minden, ami nem állítmány, alany, tárgy, jelző vagy állítmánynév, az a határozók csoportjába tartozik. Az eszperantó elnevezése (adverbialo) is mutatja, hogy az ige [állítmány] kiegészítője, de lehet melléknév és határozószó kiegészítője is. A határozó általában határozószó és főnév vagy elöljárós névmás.

A határozókat különböző alfajokba lehet csoportosítani:

a) Hely: Mi estas hejme. Kie oni kantas? La kafo estas sur la tablo. Li sidis apud la ŝoforo

b) Irány: Kien vi iras? Mi iras hejmen. Metu la manojn sur la tablon. Li prenis la revolveron el la poŝo. Venu al mi!

c) Nem közvetlen vagy részeshatározó: Donu al mi panon. Ŝajnas al mi. La domo apartenas al s-ro Ormonto. Nenio plaĉas al ŝi.

d) Idő: Somere estas varme. Tage ni laboras kaj nokte ni dormas. Mi skribis dum longa tempo. Longan tempon ŝi ne vidis lin. En tiu ĉi semajno estas du festotagoj. Ĉu li jam venis? Ne, li ankoraŭ ne venis. Kion vi faris hieraŭ? Iam estis reĝo

e) Mód: Kiel vi fartas? Dankon, bone. La ĉevaloj dormas starante. Venu rapide!

f) Ok: Kial vi ploras? Li ruĝiĝis pro (vagy de) kolero.

Ezeken kívül: eredet, anyag, cél, eszköz, mennyiség, stb.

59. Vortordo - Szórend

A 15. szakaszban arról volt szó, hogy az eszperantóban a szórend kötetlen és nem befolyásolja a mondat értelmét. De ez természetesen viszonylagos, mint ahogy a világon minden viszonylagos.

Az általános szórend a következő: alany+állítmány+tárgy, ezek köré csoportosulnak a többi mondatrészek: La bona lernanto rigardas al la nigra tabulo. De a stílus szempontjából, és ha ki akarjuk hangsúlyozni a tárgyat vagy más mondatrészt, gyakran megváltoztatjuk a szórendet.

A jó stílus megköveteli, hogy a mondatban ne kerüljenek egymástól távolra olyan szavak, melyek összetartoznak, és kiegészítik egymást. Ezért az ilyen szórend, mint például ebben a mondatban «Mi lian edzinon sur la strato renkontis» nem követendő, mert a renkontis állítmány túl messze került a mi alanytól. Jobb a stílusa a mondatnak így Mi renkontis lian edzinon sur la strato. Vagy: Lian edzinon sur la strato mi renkontis. Sur la strato mi renkontis lian edzinon. Sur la strato lian edzinon mi renkontis.

Ugyanez érvényes a mondat többi részeivel kapcsolatban is. Minden mondatelem legyen annak a mondatrésznek a közelében, amelyre vonatkozik. A jelző a főnév mellett legyen, szokás szerint előtte, de lehet mögötte is, különösen a költői stílusban. A határozószó általában az ige mögött helyezkedik el, de lehet előtte is, és mindig a melléknév előtt: Vi parolas bone. Vi bone parolas. Tio estas treege interesa Ha különösen ki akarjuk hangsúlyozni a határozószót, tehetjük a mondat elejére is: Bone vi parolas. Treege interesa estas tio.

Az alany szokás szerint az állítmány előtt áll: Nun mi komprenas (nem «Nun komprenas mi»!). En Svedlando la vintro estas longa (nem: «En Svedlando estas la vintro longa»). Tio estas bona, li diris. De: Tio estas bona, diris Petro. Tion mi ne kredas, respondis la patro de mia amiko.

Ezek a mondatok gördülékenyebbek, mint: Tio estas bona, Petro diris. Tion mi ne kredas, la patro de mia amiko respondis. Nos, ez már ízlés dolga.

Az elöljárók, számnevek és kötőszavak helye nem változtatható meg: Inter la popoloj estas altaj lingvaj muroj (nem «la popoloj inter»!). Sep tagoj pasis (nem «tagoj sep»!). Ni timis, ke neniu venos.

A névelő lehetőleg közel legyen a főnévhez. Ezért az ilyen germanizmus: «Oni akceptis la de li faritan proponon» semmiképpen sem követendő. Eszperantóul szépen így mondjuk: Oni akceptis la proponon, faritan de li; aŭ: Oni akceptis proponon, de li faritan (itt valójában rövidített mondatról van szó, melynek eredeti változata így hangzott: Oni akceptis la proponon, kiun li faris).

Ezek a szavak: ne, ankaŭ, nur és eĉ mindig az előtt a szó előtt állnak, amelyre vonatkoznak. Erre jól kell ügyelni, mert ezek helyétől függhet az egész mondat értelme. Mi ne skribis leteron. Mi skribis ne leteron (= nem csak levelet, hanem valami mást is írtam). Ne mi skribis la leteron (= nem én, hanem valaki más csinálta ezt). Hodiaŭ mi estis ankaŭ hejme (= különböző helyeken volta, köztük otthon is). Hodiaŭ ankaŭ mi estis hejme (a többiek otthon voltak, és én is). Ankaŭ hodiaŭ mi estis hejme (= othon voltam a korábbi napokban és ma is). Mi tute ne kredas tion. Mi ne tute kredas tion (= csak részben hiszem, nem egészen). Hieraŭ mi nur legis (= nem csináltam semmi mást). Hieraŭ nur mi legis (= senki más nem tette azt). Nur hieraŭ mi legis (= a többi napokon nem olvasta, csak tegnap).