PENSOJ PRI MI KAJ MI MEM

Ni du, MI kaj MI MEM ,
ofte diskutas.
Foje MI MEM demandas MIN
(ne ĉiam agrable)
kaj MI respondas
(ĉiam sincere).
Foje la roloj ŝanĝiĝas.
MI estas la demandanto,
MI MEM saĝe respondas.

Ĝenerale ni konsentas.
Tamen, rarafoje, okazas,
ke ni malhavas saman opinion.
Tiam ni disputas.

Plej ofte MI MEM venkas.
Malagrable MI fartas,
se kelkfoje, malofte,
MI MEM malvenkas.

Forte MI sentas,
ke MI MEM estas la pli aĝa,
ke MI MEM estas la pli saĝa,
MI MEM superas MIN !

MI MEM
estas estimata,
aprezata,
akceptata,
eĉ amata
de MI.

MI MEM konas MIN plej bone,
indulgas MIN plenkore,
konsilas MIN tre saĝe,
konsolas MIN tre ame.

Ofte ni diskutas
(fakte preskaŭ konstante)
MI MEM kaj MI.
La vivo sen MI MEM
estas neimagebla por MI.

MI estus orfa kaj malriĉa,
trista kaj senpova,
se MI devus vivi sen MI MEM.

Pace ni vivas kune,
(kaj en koro kaj en menso)
MI kaj MI MEM.
GONDOLATOK RÓLAM
ÉS AZ ÉNEMRŐL

Mi ketten, én s az énem,
gyakran vitázunk.
Egyszer az énem kérdez engem
(nem mindig gyengéden)
én pedig válaszolok
(de mindig őszintén)
Máskor más a szereposztás:
Én leszek, aki kérdez,
az énem pedig bölcsen válaszol.

Általában egyetértünk.
Nagy ritkán mégis megtörténik,
hogy nem egyezik a véleményünk,
és akkor vitába szállunk.

Legtöbbször az énem kerekedik felül.
De kényelmetlenül érzem magam,
ha megesik hébe-hóba,
hogy az énem alulmarad.

Biztosan érzem,
hogy az énem az idősebb,
hogy az énem a bölcsebb,
hogy az énem több, mint én!

Az énemet
felettébb tisztelem,
méltányolom
elfogadom
sőt szeretem.


Az énem ismer engem a legjobban,
tiszta szívemből irgalmas hozzám,
bölcs tanácsokkal lát el engem,
gyengéd szeretettel vigasztal engem.

Gyakran vitázunk
(úgyszólván szakadatlanul)
Az énem és én.
Az életemet az énem nélkül
már el sem képzelhetem.

Árva lennék és nincstelen,
bánatos és gyámoltalan,
ha az énem nélkül kéne élnem.

Meghitt békében élünk együtt,
(szívünkben, elménkben egyaránt)
én magam és az énem.