A nyelv fogalma. A nyelv szemiotikai fogalma, szembeállítva a nyelvi rendszer és a nyelvi leírás fogalmával, a tisztán strukturalista vagy generatív nyelvfogalommal.


I. Szemiotikai fogalom: minden kommunikácóit szolgáló eszközrendszer, a jelek típusától és a rendszer működési elveitől függetlenül: – nyelv (de csak szemiotikai értelemben vett nyelv): az állatok ingervezérelt kommunikációs rendszere is,amely tagolatlan jelzésekre épül. Ilyen tág értelemben nyelv a méhek, a kutyák, a szarvasok nyelve a szemiotika számára vizsgálandó rendszerek, amelyek
azonban nem rendelkeznek az emberi nyelvek feltétlenül figyelembe veendő tulajdonságaival..


II: Az emberi nyelv (nyelvek) lényegi, alapvető és közös tulajdonságai

1. kettős tagolás
2 .szerkeszthetőség, kreativitás. produktivitás. rekurzivitás
3. áthelyezhetőség.
4. szándékosság (szándékoltság)
5. nyitottság


Az emberi nyelv a kommunikáció (emberi interakciók), az információrögzítés és információátadás, az kifejezés, az identitásjelzés, a gondolkodás és percepció (nem kizárólagos) eszköze is. Vannak hangnyelvek és jelnyelvek: a fenti sajátosságok a hangnyelvekre és a jelnyelvekre egyaránt vonatkoznak.

Az emberi nyelv (ezen belül: az etnikus nyelv) nem feltétlenül jár írásbeliséggel, az egyes nyelvek írása (írásrendszere és az írás alkalmazása) nem teljes mértékben vezethető le az írás alapjául szolgáló nyelvekből. Adott etnikus nyelvnek nem minden változatban van (sajáos) írott változata. Egyetlen etnikus nyelv (vagy szerkesztett nyelv) több írásrendszer segítségével is írható, az írásrendszerek saját és sajátos szabályainak alkalmazásával.

A graféma nem a hangzó nyelv absztrakt eleme, hanem adott nyelv írásrendszerének az eleme. Vagyis az írásnak vannak öntörvényű mozzanatai is. Másrészt az írás sok vonatkozásban leképezi az adott nyelven lehetséges beszédprodukciókat.

Kettős tagolás:

1. fonéma, fonémasor a fonéma jelentésmegkülönböztető szerepével,hangalakok oppozícióival:

magyar: kap – csap – lap – nap

Eszperantó:

tendo ’sátor’ :
tento ’csábítás’.
dento ’fog’,
vento ’szél’
vendo ’eladás’, .
fendo ’hasadék’;

kapo ’fej’.
gapo - '(buta) bámulás'
mapo ’térkép’.
napo ’marharépa’,
'capo – sapka.
sapo - szappan.

A jelnyelvekben a fonémának jelelem (elemi jel), gesztéma felel meg.


2. A jelentéses elemek szintje (morfémák, , szóalak (szó), szintgagma, mondategység, mondat, szöveg).

Magyar példa:

kap-unk, kap-hat. kap-és, meg-kap-hat- juk. Ők is megkaphatták volna.

Eszperantó példa:

tendo ’sátor’ –
tendo-j 'sátrak';
tendeto – ’sátracska’
tendaro - sátortábor
tendumado - sátorozás

La tendaranoj dormas en tendoj - A táborozók sátrakban alszanak-


3. Szerkeszthetőség (kreativitás, produktivitás):

az elemeket és elemsorokat a beszélő kombinálhatja, új és új formákat (pl mondatokat) alkothat, érthet meg. A szabályok a nyelvekben rekurzívak.

Pl. a jelzővel való ellátás újra és újra végrehajtható:


(a) labda,
(a) zöld labda,
(a) lyukas [zöld labda],
(a) legújabb [lyukas zöld labda]–

(la) pilko,
(la) verda pilko,
(la) truhava verda pilko,
(la) plej nova truhava verda pilko.


4. Áthelyezhetőség: hasonló szerkezetű, hasonló elemekből álló mondatokkal képesek vagyunk reális, feltételes, hamis, jelen, múlt, jövő vonatkozású (érvényű) szituációk megragadására, kifejezésére, illetve ezeket kifejező formák megértérésére.

Johano laboras. János dolgozik.

Johano ne laboras. János nem dolgozik.

Se Johano laborus, li ja progresus. Ha János dolgozna, előbbre is jutna!

Johano laboros – János dolgozni fog.

[Megjegyzem, hogy teljesen ugyanaz a mondat is más és más (újabb) helyzetekre alkalmazható.].

5. Szándékoltság, szándékosság: az emberi nyelv használata alapvetően nem ingervezérelt. A nyelv használatát nem automatikusan váltják ki bizonyos ingerek,hanem az ember a nyelvet tudatosan használja, főképp a kommunikáció céljával (továbbá érzelemkifejezésre, állapotkifejezésre, belső információkezelésre,
identitás kifejezésére).

6. Nyitottság: Az emberi nyelv nyitott abban az értelemben, hogy a jelkészlet bővíthető: dento ’fog’ – doloro ’fájdalom’ -> dentodoloro ’fogfájás’; komputi -> komputilon; pizza -> pico; hotdog -> kolbasbulko, hodogo; oni preparas picojn -> preparado de picoj.

Az etnikus nyelvek (nyelvjárások, nemzeti irodalmi nyelvek) és a szerkesztett nyelvek (a volapük, az eszperantó. az ido. az interlingva, a lidepla) a fenti kritériumoknak egyaránt megfelelnek.


III: Formális nyelv (nagyrészt Bach Iván 2001 nyomán):

A formális „nyelv” fogalma matematikai fogalom: L nyelv az L nyelv helyes jelsorozatainak halmaza. A formális nyelv nem emberi nyelv, hanem sorozatgeneráló rendszer (grammatika) terméke (jelsorozat-halmaz).

A formális nyelvnek sem a rendszere, sem használatának területei nem azonosak a az emberi nyelvek rendszerével és használati területeivel, a formális nyelveknek nincsenek az emberi nyelvekéhez hasonló sokrétű szociális és pragmatikai szabályaik. A formális nyelvek írott nyelvek .A formális nyelvek alkotórészei: Zárt halmazt alkotó véges karakterkészlet. A karakterkészletből alkotható, véges hosszúságú jelsorozatok halmaza, amely felsorolással vagy képzési szabálysorral adható meg.


A formális nyelvet előzetesen pontosan rögzített grammatika állítja elő. A formális nyelv grammatikáját (G) négy halmazzal adják meg

N: grammatikai szimbólumok véges halmaza
Σ - a karakzerkészlet véges halmaza
P: a levezetési szabályok összessége
S - a mondat szimbóluma

G = (N, Σ, P S)


IV:) Etnikus nyelv: adott időben meghatározható csoport (nép, törzs) tagjai által a csoporton belül örökletesen használt, emberi nyelv. Az etnikus nyelvek létrejöttében, változásában a spontán konszenzus kialakítása jelentős, illetve meghatározó mértékű. Etnikus nyelvből fejlődhet újabb etnikus nyelv, de etnikus nyelv szerkesztett nyelv alapja is lehet. Az etnikus nyelv jellemzően többváltozatú: nyelvjáráscsoportok, nyelvjárások, standardizált nyelv avagy köznyelv, irodalmi nyelv, rétegnyelvek. Az etnikus nyelveket eredetileg a szóbeliség jellemzi (szóbeliek). Az írásbeliség kialakulásában az emberi tudatosságnak jelentős szerepe van, az írásbeliség révén a nyelvre való tudatos ráhatás általában jelentős mértékben nő. Benczik Vilmos szerint az emberi nyelvek a természetesség és a mesterségesség szempontjából skálán helyezhetők el..


V. Szerkesztett emberi nyelv: nyelvtervezeten alapuló emberi nyelv. pl. a volapük, az eszperantó, az ido,a novial.

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A generatív nyelvészet alapvető nyelvfogalma (helyes formák összesége, amelyeket az adott nyelv grammatikája előállít) nem tükrözi az emberi nyelv teljességét, mert bizonyos értelemben eltekint a nyelv funkcióitól (kommunikáció, kifejezés, identitás jelzése).