Fogalmak, szempontok, kérdések, feladatok


1) A nyelv fogalma. A nyelv szemiotikai fogalma, szembeállítva a nyelvi rendszer és a nyelvi leírás fogalmával, a tisztán strukturalista nyelvfogalommal

2) Az emberi nyelv (nyelvek) lényegi, alapvető és közös tulajdonságai

3) Formális nyelv

4) Etnikus nyelv

5) Nyelvtervezet

6) Szerkesztett emberi nyelv

7) A nyelvi tervezés mibenléte, részterületei, fejlődése

8) Nyelvleírás és nyelvi norma kérdése - történeti kitekintéssel

9) Mesterséges nyelvek

Mesterséges nyelvek (1): formális nyelvek

Mesterséges nyelvek (2):

a) részleges, illetve átfogó igényű nyelvtervezetek; pazigráfiák,

paziláliák, filozófiai alapozású nyelvtervezetek; irói nyelvtervezetek, nyelvtervezet-töredékek pontatlan megnevezése

b) átfogó igényű nyelvtervezetek (l. fenn) alapján működó) szerkesztett emberi nyelvek


10) A nyelvi tervezés részterületei az eszperantó eddigi történetében

11) Unua Libro (de Lingvo Internacia)

12) Dua Libro (de Lingvo Internacia)

13) Aldono al la Dua libro

14) Fundamenta Gramatiko de Esperanto

15) Fundamento de Esperanto

16) Ekzercaro

17) Universala Vortaro

18) Pri la karaktero de Fundamento de Esperanto (jurisprudenco)

19) Lingvaj Respondoj

20) A korpusztervezés szervezési és kvázi-jogi vonatkozásai az eszperantó esetében:
tekintélyi/szervezeti kérdések az eszperantó fejélődésének korai szakaszában

21) Az eszperantó képzők általános jellemzői

22) A szó fogalma Zamenhof szövegeiben

23) Az eszperantó morfémák főbb típusai

24) Az eszperantó szokásos tipológiai jellemzése (alaktani, mondattani, szórendi típusa)

25) Az eszperantó alaktani tipológiai jellemzésének fő problémája

26) Az eszperantó interlingvisztikai típusa

27) Az eszperantó ige másodlagos kategóriái

28) Az eszperantó hangrendszere. Fonéma és hangváltozat.

John Wells normája. Ingadozások.


29) Szótagtípusok az eszperantóban

30) Az eszperantó írásrendszer

31) A szemantikai értelemben vett jelöltség kérdése a nyelvtervezetekben, szerkesztett

nyelvekben , az eszperantóban.

32) Az ido

33) Az Ido visszahatása az eszperantóra

34) Tudatos és féltudatos elemek az eszperantó fejlődésében

35) Intézményes döntések, ingadozás, értelmezési viták, transzferhatások ütközése

36) A nyelvi purizmus lehetséges értelemezése a szerkesztett nyelvek esetében

37) Az eszperantó szóképzés korai belső kritikája

38) Couturat bírálatának reakciói az eszperantó nyelv történetében

(René . de Saussure, Eugen Wüster, Kalocsay Kálmán, Szerdahelyi István, Révész SÁndor, Ryszard Rokicki)

39) Az eszperantó korai reformvitái

40) Az eszperantó bírálói és bírálata, megítélése (Couturat, Mayer, Brugmann Jespersen, Sapir,

Tótfalusi István, Szerdahelyi István, Detlev Blanke, Vera Barandovska, Antal László, Deme

László, Lomb Kató, Benczik Vilmos, Deme László, Lomb Kató, Crystal, Kiss Jenő, Cseresnyési

László és mások elemzése/állásfoglalása)

41) Az eszperantót követő nyelvtervezetek mint az eszperantó bírálatának formái

42) Kalocsay Kálmán műfordítói és elméleti tevékenysége

43) PV, PIV

44) PAG, Mimó, PMEG. DLT: az eszperantó és az IL leírásának módjai

45) Akademio de Esperanto

46) A korai eszperantó irodalom és az eszperantó nyelvi norma

47) Az eszperantó aspektusvita: ata/ita

48) Közvetítő nyelvek

49) Etnikus nyelv és közvetítő nyelv

49) Szerkesztett embrei nyelvek

50) Az etnikus nyelvek genetikai, tipológiai és areális vizsgálatának szempontjai

(ezek történeti változása)

51) A nyelvi részrendszerek tervezése.

52) Az írás fejlődése, az írás általános jellemzése; szabályozása

53) Pidzsinek és kreolok: funkciók, tipikus fejlődés

54) A kreolok közös /hasonló tulajdonságai (magyarázatkísérletek)

55) A priori nyelvtervezetek

56) A posteriori nyelvtervezetek

57) Két választott, nem azonos típusú nyelvtervezet egybevezése

58) Választott nemzeti/etnikus nyelv(ek) jellemzése tipológiai, genealógiai szempontból , valamint
az alkalmazás szándékolt vagy tényszerű jellemzői szerint (társadalmi funkció és státusz)

59) A terminológia kérdése az etnikus, illetve a szerkesztett nyelvek körében, különös tekintewttel az eszperantóra

60) A szerkesztett nyelv választott funkcióinak és a nyelvek felődésének a viszonya

61) Választott nyelv társadalmi változatainak jellemzése

62) A nyelvleírás fejlődése, mint nyelvi tervezés egyik alappilláre

63) Homogén nyelvtervezetek (típus, példa)

64) Lullus: Ars magna et ultima; Dalgarno; Mersenne, Descartes; Leibniz

65) Az eszperantó nyelvészet terminológiai fejlődéséről

66) Zamenhof nyelvpolitikai elképzelései, ezek nyelvi tükröződése

67) Az eszperantó jelenlegi használatának tipikus színterei, az eszperantót beszélők
önszerveződése, szervezeti és tevékenységi formáik és főbb törekvéseik

68) Két nyelvtervezet létrejöttének és utóéletének, fejlődésének a lépcsőfokai

69) Választott kontaktusnyelv ismertetése, szerkezeti jellemzése, társadalmi funkciói

70) Választott a posteriori/filozófiai nyelvtervezet jellemzése

71) Az eszperantó köznév, főnév. a főnévi jellegű tabellaszavak

72) Valami, semmi, mi(csoda), az (ott), minden - ezeknek az eszperantó tabellaszavakanak és ido

megfelelőikenke egybevetése

73) Húsz eszperantó jelzős szerkezet, ezek mondatba illesztése

74) Húsz mondat különféle tranzitív igék kijelentő mód, jelen idejű alakjával.

75) Húsz mondat a havi ige különféle alakjaival.

76) A felszólító mód az eszperantóban

77) Az eszperantó és az ido tabellaszavak általános jellemzői

78) Az eszperantó irodalom egy lehetséges korszakolása, az eszperantó irodalom fejlődésének

nyelvi és nem nyelvi jegyei

79) Öt-öt mondat ezekkel a részletekkel:

- Antaŭ tri jaroj…
- Antaŭ tri monatoj
- Inter Septembro de la jaro 2001 kaj Majo de la jaro 2010
- Nuntempe…
- Nun kaj ĉiam
- Inter Januaro de la jaro 2015 lak Majo de la sama jaro
- Hieraŭ..
- Morgaŭ…
- Postmorgaŭ…
- Iam, post multaj jaroj, kiam la nunaj vivantoj estos mortintaj, ...

80) Tíz, felszólító módú igealakot tartalmazó mondat

81) Hat eszperantó köszönésforma

82) Mi prezentas min…

83) Az eszperantó működéséhez kapcsolódó szervezeti formák

84) Íráselőzmények

85) Az írás főbb típusai

86) Mondattípusok az eszperantóban és más szerkesztett emberi nyelvekben, nyelvtervezetekben

87) Az eszperantó terjedésének irányai a kezdetektől (1887) fogva

88) Az eszperantó nyelvpolitikai megítélése és helyzete

89) Jeltípusok
…………

90) A nyelvtervezet és a szocializálódtt szerkesztett nyelv fejlődésének szakaszainak két példája