Leau és Couturat 1903-ban hatvan-hetven nyelvtervezetet ismertetett.

Dresen az 1920-as években és Koznyecov 1987-ben sokkal többet.

Kuznyecov nyomán több helyen megjelentek a következő mennyiségi

jellemzők (az ismert nyelvtervezetek száma idő szerinti bontásban):



A XVII. századig: 20


A XVIII. században: 41

A XIX: században: 50

A XX. században: 216


Ezen belül:


1801-1875: 29

1826-1850 : 34

1851-1875: 66

1876 -1900: 119


Az év ismeretlen: 9



A XX. században: 560

Ezen belül:


1901-1925: 249

1926 -1950: 150

1951-1973: 143


Az év ismeretlen: 18

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



Ezek közül Leau és Couturat 1903-ban viszonylag keveset ismert és ismertetett,

ismertetésük azonban meglepően részletes és újszerű. Elemzésük alapos,

de jól áttekinthető.


Leau és Couturat műve jelentős hatással volt a mű megjelenését

követő nyelvtervezetekre, illetőleg az interlingvisztika

(megismerő, rendszerező, elemző és részben kezdeményező jellegű)

további fejlődésére.


Leau és Couturat munkájának előzményei között meg kell említeni

L. M. .Zamenhofot is, minthogy Zamenhof maga is áttekintette

a korábbi nyelvtervezetek történetét, munkájában hivatkozott

elődeinek tapasztalatára.



A priori rendszerek:


Descartes (1629)

Dalgarno (1661)

Wilkins (1668)

Leibniz (!) (1795)

Delormel (1795)

Sudre: Solrésol (1807)

Grosselin (1836)

Vidal: Langue universelle et analytique (1844)

Letellier (1852)

Sotos Ochando (1852)

La Société de Linguistique, M- Renouvier (1855)

Dyer: Lingualumina (1875)

Reimann: Langue internationale étymologique (1877)

Maldant: Langue naturelle (1887)

Nicolas: Spokil (1900)

Hilbe: Zahlensprache (1901)

Dietrich: Völkerverkehrssprache (1902)


(eddig 17)


Vegyes, átmeneti rendszerek:



Le programme de J. von Grimm (1860)

Schleyer: Volapük (1880)

Verheggen: Nal Bino (1886)

Menet ((1886)

St de Max: Bopal (1887)

Bauer: Spelin (1888)

Fiweger: Dil (1893)

Dormoy: Balta 1893?)

Guardiola: Orba (1893)

W. von Arnim: Veltparl (1896)

Marchand: Dilpok (1898)

Bollack: Langue bleue (1899)

(eddig: 17+12)



A posteriori rendszerek:

Faiguet: Langue nouvell (1765)

Schipfer: Communicationssprache (1839)

L. de Rudelle_ Pantos-dimou-glossa (1858)

Pirro: Universal-Sprache (1883)

Volk et Fuchs: Weltsprache

Courtonne: Langue internationale néo-latine (1885)

Steiner: Pasilingua (1885)

Eichhorn:_Weltsprache (1887)

Dr. Zamenhof: Lingvo Internacia /de d-ro Esperanto/ (1887)

The American Philosophical Society (1887-88)

Bernhard: Lingua franca Nuova (1888)

Lauda: Kosmos (1888)

Henderson: Lingua (1888) et Lanisce (1900)

P. Hoinix: Anglo-Franca (1889)

Stempfl: Myrana (1889)

Stempfl: Communia (1894)

Dr Rosa: Nov Latin (1890)

Julis Lott: Mundolingue (1890)

Liptay: Langue catholique (1890)

Mill: Antivolapük (1893)

Heintzeler: Universala (1893)

Beermann: Novilatiin (1895)

Le Linguist (1896-97)

Puchner: Nuove-Roman (1897)

Kürschner: Lingua komun (1900)

Akademi internacional de lingu universal: idiom neutral (1902)


(Eddig: 17+ 12 + 26)



Isly: Linguum Islianum (1901)

Fröchlich: Reform-Latein (1902)

(Ez a kettő abból az időből való, amikor a szerzők befejezték

munkájukat: tanulságok levonásához alkalmazták ezt a két

tervezetet.)