A priori rendszerek:


Descartes (1629)

Dalgarno (1661)

Wilkins (1668)

Leibniz (!) (1795)

Delormel (1795)

Sudre: Solrésol (1807)

Grosselin (1836)

Vidal: Langue universelle et analytique (1844)

Letellier (1852)

Sotos Ochando (1852)

La Société de Linguistique, M- Renouvier (1855)

Dyer: Lingualumina (1875)

Reimann: Langue internationale étymologique (1877)

Maldant: Langue naturelle (1887)

Nicolas: Spokil (1900)

Hilbe: Zahlensprache (1901)

Dietrich: Völkerverkehrssprache (1902)


(eddig 17)






Vegyes, átmeneti rendszerek:



Le programme de J. von Grimm (1860)

Schleyer: Volapük (1880)

Verheggen: Nal Bino (1886)

Menet ((1886)

St de Max: Bopal (1887)

Bauer: Spelin (1888)

Fiweger: Dil (1893)

Dormoy: Balta 1893?)

Guardiola: Orba (1893)

W. von Arnim: Veltparl (1896)

Marchand: Dilpok (1898)

Bollack: Langue bleue (1899)

(eddig: 17+12)





A posteriori rendszerek:

Faiguet: Langue nouvell (1765)

Schipfer: Communicationssprache (1839)

L. de Rudelle_ Pantos-dimou-glossa (1858)

Pirro: Universal-Sprache (1883)

Volk et Fuchs: Weltsprache

Courtonne: Langue internationale néo-latine (1885)

Steiner: Pasilingua (1885)

Eichhorn:_Weltsprache (1887)

Dr. Zamenhof: Esperanto (1887)


The American Philosophical Society (1887-88)

Bernhard: Lingua franca Nuova (1888)

Lauda: Kosmos (1888)

Henderson: Lingua (1888) et Lanisce (1900)

P. Hoinix: Anglo-Franca (1889)

Stempfl: Myrana (1889)

Stempfl: Communia (1894)

Dr Rosa: Nov Latin (1890)

Julis Lott: Mundolingue (1890)

Liptay: Langue catholique (1890)

Mill: Antivolapük (1893)

Heintzeler: Universala (1893)

Beermann: Novilatiin (1895)

Le Linguist (1896-97)

Puchner: Nuove-Roman (1897)

Kürschner: Lingua komun (1900)

Akademi internacional de lingu universal: idiom neutral (1902)


(Eddig: 17+ 12 + 26)



Isly: Linguum Islianum (1901)

Fröchlich: Reform-Latein (1902)

(Ez a kettő abból az időből való, amikor a szerzők befejezték

munkájukat: tanulságok levonásához alkalmazták ezt a két

tervezetet.)


--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


A fentiek alapja a szrzőpár műve::

COUTURAT, L(ouis) - LEAU, Léopold 1903: Histoire de la langue universell. Paris. Libraire Hachette et Cie.

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

http://archive.org/stream/histoiredelalang00coutuoft#page/n5/mode/2up

Az interlingvisztika művelőiről:


http://eo.wikipedia.org/wiki/Kategorio:Interlingvistoj